SzIE ÁOTK Állategészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszéke

A Tanszék az Állatorvos-tudományi Karon belül egyedül foglalkozik az állategészségügyhöz kapcsolódó, alkalmazott jogi-közigazgatási, valamint gazdasági és menedzsment ismeretekkel. Tevékenységének jellegéből adódóan szoros kapcsolatokat alakított ki a különböző állattartó telepekkel, termelői érdekvédelmi szervezetekkel és az állattenyésztéshez kapcsolódó szolgáltató cégekkel. 2016. július 1-től az ÁOTK kivált a Szent István Egyetem kötelékéből, és önálló Állatorvostudományi Egyetemként működik tovább.
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszéke mostani formájában 1995 óta működik, és jelenleg a Tanszék, ill. a kutatócsoport keretein belül 1 fő egyetemi docens, 2 fő egyetemi adjunktus, 1 fő egyetemi tanársegéd, 1 fő ügyvivő szakértő, 2 fő PhD hallgató és 1 fő adminisztratív munkatárs dolgozik a külső munkatársak mellett.
Az Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék oktatási-kutatási struktúrája alapvetően két fő területre épül: az állategészségügyhöz kapcsolódó, alkalmazott jogi-közigazgatási, valamint gazdasági és menedzsment ismeretekre. Az állatorvosképzés keretén belül a közgazdaságtan és agrárgazdaságtan tárgykörök oktatása és kutatása 1905 óta folyik eltérő tantárgynevek alatt (nemzetgazdaságtan, közgazdaságtan, agrárpolitika, mezőgazdasági termelés és üzemtan, stb.), jelenleg gazdasági, menedzsment területen a Tanszék nagy óraszámban angol és magyar nyelven agrárgazdaságtant, valamint állat-egészségügyi gazdaságtant és menedzsmentet oktat.
Az agrárgazdaságtanon belül az agrárpiac mozgástörvényei, az agrármarketing, az agrárágazatunknak a nemzetgazdaságban, a nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe, valamint az egyes állattenyésztési ágazatok helyzete és versenyképességének vizsgálata képezi az oktatás és kutatás tárgyát. Az állategészségügyi gazdaságtan és menedzsment egyik fő vizsgálati területe a különböző állatbetegségek által okozott veszteségek becslése és számszerűsítése, valamint az állat-egészségügyi beavatkozások, preventív intézkedések gazdasági (p. költség-haszon) elemzése, megtérülésük vizsgálata.
A kutatások jellegéből adódóan a szükséges infrastruktúra, az informatikai háttér a Tanszék rendelkezésére áll, valamint az állattartó telepekkel, termelői érdekvédelmi szervezetekkel, az élelmiszerláncon, elsősorban állattenyésztésen belül működő szolgáltató cégekkel és a különböző hatóságokkal élő, hatékony munkakapcsolatokat sikerült kialakítani. Az állategészségügyi ökonómia területén a széleskörű nemzetközi kapcsolatok kialakítására és a legújabb nemzetközi szakmai ismeretek megszerzésére kiváló lehetőséget jelent, hogy a Tanszék résztvevője a „Networking to enhance the use of economics in animal health education, policy making and research in Europe and beyond” 3 éves (2012-2015) ERASMUS LIFELONG LEARNING PROGRAMME nevű Európai Uniós pályázatnak.

SzIE MKK AKI Halgazdálkodási Tanszék
A Halgazdálkodási Tanszék az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet keretében működik. Az Intézet a 11 intézetből álló Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar egyik szervezeti egysége, míg Karunk a 8 karra tagolódó Szent István Egyetem egyik kiemelt oktatási- és kutatási potenciállal bíró fakultása. A Halgazdálkodási Tanszék feladata a nagy hagyományokkal rendelkező halászati és halgazdálkodási ágazat tevékenységeinek bemutatása, az alapismeretektől kezdve a tógazdasági haltenyésztési technológián keresztül a napjainkban alkalmazott legmodernebb molekuláris eljárásokkal bezárólag.
A Tanszék fontos feladatának tekinti olyan ökológiai szemléletű, környezettudatos szakemberek képzését, akik a halgazdálkodást komplexrendszerben képesek értelmezni, megismerve a halászat természetvédelmi, környezetvédelemi és rekreációs aspektusait, és ezen ismeretek alkalmazásával az ágazat általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, szervezéséhez, irányításához szükséges elméleti tudással és gyakorlati készséggel rendelkeznek.

A Tanszék keretein belül 3 csoport található, melyek nem élesen elválasztott feladatokat jelentenek, átfedések a különböző munkák és feladatok következtében rendszeresen vannak:
Menedzsment és adminisztrációs csoport. A csoport feladata: a Tanszék általános adminisztrációs feladatok ellátása, az adminisztrációból fakadó iktatási ügymenetek intézése, a tanszéki beszerzések koordinálása, archiválása, a Tanszék különböző rendezvényeinek szervezése és menedzselése, ezek dokumentálása, a tanszék kapcsolatainak bővítése, a meglévők ápolása, projektek generálása és részvétel a pályázatok megírásában. A Tanszéki arculati és PR feladatainak teljes körű koordinálása.
Oktatási csoport. A csoport feladata: a Tanszék oktatási feladatainak szervezése, oktatási tananyagok összeállítása és folyamatos frissítése, az oktatási feladatok bővítési lehetőségeinek vizsgálata, a szükséges lépések elvégzése, a hallgatók számonkérésének koordinálása és dokumentálása, TDK és diplomaterves hallgatók munkáinak irányítása.
Kutatási csoport. A csoport feladata: a Tanszék kutatási feladatainak szervezése és irányítása, a futó K+F projektek koordinálása és jelentések összeállítása, pályázati lehetőségekre szakmai anyagok összeállítása, pályázatok és K+F megrendelések teljesítésére a kapacitás ki/felhasználás racionális szervezése.
Az oktatás területén a Tanszék részt vesz a BSc, MSc képzésben, felnőtt képzésben (Horgászvízkezelő-tógazda elméleti tanfolyam), szakmérnök képzésben (Halászati-Halgazdálkodási Szakirányú Továbbképzés); doktori, illetve Erasmus képzésben.
A Tanszék főbb kutatási területei:
- A pisztrángfélék spermájának a mélyhűtése és egy mélyhűtött génbank létrehozására, valamint a ponty (Cyprinus carpio) és harcsa (Silurus glanis) spermájának nagy mennyiségben végzett hűtése. Szingapúri kapcsolat révén a barramundi (Lates calcarifer) halfaj spermamélyhűtése az egyik legfontosabb célterület. Afrikai harcsa (Clarias gariepinus) halfaj esetén a mélyhűtött spermával végzett termékenyítési vizsgálatok jelentik a kutatási irányvonalat.
- Őshonos halfajaink megmentése érdekében eredeti élőhelyeinek rehabilitációja és a hazai állományok megerősítése (természetesvízi populációk felmérése, mesterséges szaporítás, intenzív- és tógazdasági nevelés lehetőségeinek felmérése révén egy- és kétnyaras telepítőalapanyag előállítás, telepítés).
- A Tanszék több nagyszabású tógazdasági kísérletet folytat, melyek közül kiemelkedik a tógazdaságokban állandó problémát okozó lágyiszap csökkentése biológiai módszerrel. A lágyiszap csökkentésére Effektív Mikroorganizmus (EM) keveréket használunk. A szövettani laboratóriumban lehetőség nyílik a különböző állati (esetünkben hal) szervek, szervrészletek szövettani feldolgozására, festésére majd a minták egyes kiértékelésére. Így pontos képet kaphatunk egyes általunk kísérletbe állított állományokban vagy egyedekben fellépő betegségekről, fejlődési rendellenességekről, a recirkulációs zebradániós rendszerünkben végzett toxikológiai tesztek során fellépő szervi elváltozásokról, valamint lehetőségünk nyílik, többek között, a halak speciális éves ivari ciklusának nyomonkövetésére a gonádok szövettani változásain keresztül.
- A Tanszék tevékenységei során molekuláris biológiai vizsgálatot végezünk természetes vízi és tenyésztett halfajok, populáció genetikai hátterének, genetikai értékének felmérésére, fajvédelmi, tenyésztési, gazdasági és tudományos céllal.
- Térségünkben páratlan zebradánió tartó rendszerrel rendelkezünk, melyben toxikológiai vizsgálatokat végzünk, a rövid 96 órás akut tesztektől, a hosszútávú akkumulációs tesztekig. A laborban lehetőség van a klasszikus mortalitási paraméterek mellett a viselkedésmintázatokban bekövetkezett változások vizsgálatára, illetve tanszékünk szövettani laborjával együttműködve hisztológiai metszetek készítésére és elemzésére is a kezelt halakból, ami nagyban hozzájárul egy-egy szer vagy hatóanyag hatásának élettani hatásának teljes körű megismeréséhez.

SzIE MKK ATI Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék
Az 1990-ben létrehozott Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet égisze alatt alakult 1999-ben a Környezeti Elemek Védelme Tanszék, amely a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék (továbbiakban KKBT) jogelődje. Az alapítás óta eltelt 15 évben folyamatosan fejlődő egység a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon belül is meghatározó szereplővé nőtte ki magát. A Halgazdálkodási Tanszékkel fúzionálva 2014-ben alakították meg az új Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetet.
Jelenleg a tanszék, ill. a kutatócsoport keretein belül 2 fő egyetemi docens, 3 fő egyetemi adjunktus, 2 fő egyetemi tanársegéd, 1 fő tudományos munkatárs, 5 fő tanszéki mérnök, 1 fő technikus, 2 fő laboráns, 1 fő ügyvivő szakértő, 3 fő PhD hallgató és 2 fő demonstrátor dolgozik.
Az oktatás területén a kezdetektől koordinálja a Környezetgazdálkodási agrármérnök szakokon (5 éves képzés, BSc, MSc) a Környezetvédelem szakirányt (specializációt), amelynek keretében a Tanszék általános feladatának tekinti a tudományos műhelymunka és a környezetvédelmi szakma gyakorlati igényeinek összehangolását. Ezen belül elsődleges célkitűzése olyan szakemberek képzése, akik természettudományos alapképzettségre épülő biológiai szemlélettel és mérnöki igényességgel képesek megoldani a gyakorlati környezetvédelmi feladatokat.
A tanszék jelentős szerepet játszott a Hulladékgazdálkodási technológus képzés oktatási programjának kidolgozásában majd 2006 óta a szak oktatásában és irányításában. Mindemellett a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar több más szakán (Környezetmérnök, Természetvédelmi mérnök, Növénytermesztési mérnök BSc-k, Ökotoxikológus mérnök, Környezetmérnök MSc-k) és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, illetve más egyetemeken is oktat különböző diszciplínákban.
A KKBT kutatási profilja a környezeti mikrobiológia, a mikrobiális ökotoxikológia és a molekuláris biológia területeken óriási fejlődésnek indult, ami mind az iskolateremtésben, mind a hazai és nemzetközi publikációs tevékenységben, továbbá a forrásgenerálás terén jelentős eredményekben mutatkozott meg. A Tanszék új, saját forrásból felújított épületbe költözött, ahol két szinten három, a jelen kor kutatási színvonalának megfelelő laboratóriumot és közel 20 ember számára kultúrált és az alkotó munkához megfelelő munkahely jött létre.
A KKBT az eddig elnyert és az elbírálás alatt lévő különféle pályázatok keretei között az alábbi témakörökben folytat kutatói munkát.

•    Szénhidrogén vegyületek aerob és anaerob biodegradációja.
•    Mikotoxinok hatáselemzése és biodetoxifikációja.
•    Hormonhatású anyagok (EDC-k) biodegradációja és biodetoxifikációja.
•    In vitro biológiai módszerek (öko- és biotesztek) fejlesztése, gyakorlati alkalmazása.
•    Molekuláris taxonómia.
•    Extremofil mikroorganizmusok genetikai háttere.
•    Szennyező anyagok lebontásában résztvevő mikroorganizmusok genetikai háttere.
•    Nanotechnológia alkalmazása a környezetvédelemben.
•    Hulladékgazdálkodás környezetvédelmi kérdései.
•    A környezetvédelemi technológiák biológiai és kémiai biztonsági kérdései.
•    Szennyvíztisztítás ökotoxikológiai hatáselemzése.
•    Biofilmek és szennyvizek metagenom analízise.
•    Környezetvédelmi mikológia.
•    Mikroszkopikus gombák komposztálásban betöltött szerepe.

A Tanszék különösen fontosnak tartja a nonprofit szféra mellett a verseny (vállalkozói) szférával való kapcsolatok kialakítását, K+F+I szolgáltatások nyújtását és közös pályázatok generálását, kivitelezését. Az ezen a területen végzett kiemelkedő munka eredményeképpen számos, a magyarországi környezetvédelmi piacon meghatározó szereppel rendelkező vállalkozással van hatékony munka kapcsolatunk, közös pályázatunk, illetve végzünk számukra ökotoxikológiai, molekuláris biológiai és fermentációs szolgáltatást.